Valóban megfelelő szakemberek határozzák meg a helyes környezetvédelmi irányokat?

Napjainkban a környezetvédelmi intézkedések figyelemmel kísérése nem könnyű feladat, mivel ellentétes hírek és információk látnak napvilágot a közösségi médiában, az írott sajtóban, valamint a szakmai rendezvényeken. Azoknak, akik nem szűrik és rangsorolják a híreket, elég furcsa kép alakulhat ki a fejükben, mivel az egyszer használatos műanyagok betiltása július 1.-jétől várható. Az újrahasznosítás volumenének a növelése, a komposztálható műanyagok alkalmazása nem feltétlenül egyértelmű iránymutatás a végfelhasználók számára. Sajnos azt kell mondjam, hogy azoknak a döntéshozóknak és közreműködőknek sem egyértelműek az alap definíciók, akiktől azt várnánk, hogy helyes mederben tereljék a környezetvédelmi intézkedéseket és folyamatokat. Példaképpen, a cégünk a Zöld Nemzeti Bajnokok rendszerében előminősítést nyújtott be „Az egyszer használatos és egyéb műanyag termékeket helyettesítő késztermékeket gyártó vállalkozások támogatására” pályázathoz papírtasak gyártás technológia fejlesztésre a műanyag zacskók kiváltását segítve. Az előminősítésben a pályázatunkat elutasították. Az elutasítás ténye számomra nem új, mert már volt ilyenben részem és túl tudom tenni magam rajta, de az indok számomra elfogadhatatlan:
„A fejlesztési koncepció nem felel meg az előminősítési felhívás céljaihoz. A pályázati felhívás célja az egyszerhasználatos műanyag termékeket kiváltó késztermékek előállításának támogatása, azonban a fejlesztés olyan csomagolóanyag előállítására irányul, amely csak ipari körülmények között komposztálható, tehát egyszerhasználatos műanyag termék.”
Elgondolkodtam azon, hogy hol van a hiba a képben. Ez bizony képzavar. Most miről beszélünk? Csomagolóanyagokról, pontosabban papírtasakokról és zacskókról. Rendben. Mit akarunk ezzel helyettesíteni? A műanyagból készült nejlon zacskókat. A papír komposztálása fontos lehet? Persze, ha már nem lehet újrahasznosítani. Ha lehet, akkor hasznosítsuk újra.
Hú. Mély levegőt kell vennem, mert nagyon bosszús vagyok. Honnan gondolja az elutasítást megfogalmazó szakértő, hogy a papír műanyag? Bízom benne, hogy rossz cégnek címzett levelet küldtek nekem, vagy esetleg nem olvasták át a projektet. Valóban vannak ipari komposztálással komposztálható alapanyagú termékek, ezek a PLA-ból készült termékek, amik valóban bizonyos esetekben rossz döntésnek bizonyulnak, de nem tenném ezeket sem feltétlenül 100 %-ban tiltólistára. Elképzelhető, hogy erre gondolt a bíráló, akár igaza is lehetne, ha a mi cégünk ablakos tasakot akarna gyártani, viszont mi klasszikus papírtasakot gyártunk pékségeknek és üzlethálózatoknak. .
Visszatérve a műanyagokra, amik egyébként véleményem szerint továbbra is jelen lesznek az életünkben, mert sok esetben nincs alternatívájuk az élelmiszeripar területén. Az egyszer használatos műanyagok kivezetésével kapcsolatos törvény is úgy fogalmaz, hogy abban az esetben kell ezeknek a tiltásáról intézkedni, ha azok helyettesítése megoldható alternatív nem műanyag, de környezetbarátabb megoldással. A törvény legpontosabban a fóliából készült termékekkel kapcsolatban fogalmaz, de jelenleg itt is a vastagságról, termékdíjakról határoz meg csak konkrétumokat. Környezetbarátabb lehet egy olyan megoldás is, ami fajlagos tömegre vetítve kevesebb műanyagot eredményez, megoldhatóvá teszi az újrahasznosítást, vagy házi komposztban komposztálható hulladékká válik.
Az élelmiszeriparban keletkezett hulladékok nagy része étellel szennyezett, ami az újrahasznosítást gátolja. Az ételmaradékkal szennyezett csomagolást vagy elmossuk, vagy egy az egyben a komposztunkba helyezzük. Nem mindegy, hogy milyen étellel szennyezett anyagról beszélünk, a házi komposzt esetében a sok ilyen jellegű hulladék jelentősen csökkenti a komposztálás minőségét. Azt gondolom, hogy a vendéglátásban jelentősége van az ipari komposztálásnak, mivel nehezen elképzelhető, hogy házi komposztot készít egy gyorsétterem lánc, inkább megvalósítható az ipari komposzt begyűjtése és kezelése. Ha ez így van, miért nem tudjuk elfogadni az ipari komposztálást, mint feldolgozási lehetőséget? Persze gondot okoz a szelektív gyűjtésnél a biopolimerek jelenléte a hagyományos műanyagok mellett, de ez már így marad, mert itt vannak ezek az anyagok, nemcsak a csomagolás technológiában, hanem az iparban, egészségügyben és számos területen egyaránt.
Összeségében azt gondolom, hogy aki elolvasta ezt a cikket, elgondolkodhat azon, hogy jó irányba haladunk-e, vagy csak össze-vissza csapkodunk a döntések között, ami megnehezíti a megfelelő üzleti döntések meghozatalát a környezetvédelmi technológia fejlesztésben gondolkodók számára.
 
Sebestyén Tibor
Az Ökotermék márka alapítója és szakértője