2022 vajon a környezettudatos fesztiválok éve lesz?

A fesztiválozni vágyó zenekedvelők nem meglepő módon, közel két év kihagyás után izgatottan várják az ebben az évben megrendezendő fesztiválokat. A 2021-es év környezetvédelemhez kapcsolódó és műanyag hulladék csökkentést célzó törvényi változások fényében a fesztiválozók körében jogos lehet az elvárás, hogy olyan eseményeken vehessenek részt, ahol a környezetvédelem előtérbe kerül. Vajon ebben az évben ennek mekkora az esélye?

 

A fesztiválok és a fenntarthatóság

 

Ha a környezettudatosság nem is, de a legelső fesztiválok egészen az ókori Görögországig vezethetők vissza, ahol egész évben tartott a legfőképp vallási és aratási „fesztiválszezon”. A szó a latin „Festa” szóból ered, maga a kifejezés vallási ünnepként fordítható le nem véletlenül. Érdekesség, hogy csak az athéniak esetében az év 365 napjából 120 napon át tartották az ünnepeket. Az első zenei fesztivált, a Püthói játékokat a zene istenének, Apollón tiszteletére négyévente rendezték meg az ősi olimpiai játékokhoz hasonlóan. Görögország urbanizálódásával párhuzamosan egyre több ember jelent meg ezeken az ünnepeken, az eseményeket gyakran az állam finanszírozta, a fesztiválokra úgy tekintettek, mint ami megfelelően tükrözi a város imázsát.

Ma már nehéz elképzelni az életünket fesztiválok nélkül, mindenki megtalálja a saját ízlésvilágának és érdeklődési körének megfelelő kikapcsolódási lehetőséget. Hazánkat gyakran emlegetik a zenei fesztiválok országaként, a fesztiválok nyújtotta kikapcsolódás mellett nem feltétlenül gondolunk a rendezvények környezeti terhelésére. A fesztiválok kapcsán ami nagy valószínűséggel eszünkbe jut, az a rengeteg keletkező hulladék, de a fesztiváloknak olyan környezetre gyakorolt hatásai is vannak, amikre nem is gondolnánk. A szerves és szervetlen hulladékon túl fényszennyezésről, túlzott víz- és energiahasználatról is beszélhetünk a fesztiválok esetében, illetve attól függően, hogy miképp közelítjük meg a fesztivál helyszínét, az is komoly környezetszennyezéssel járhat. A fesztiválon felszolgált ételek eredete, illetve azok csomagolása és szervírozásukhoz használt termékek is eltérő módon fejtik ki a környezetre a hatásukat.

Szerencsére egyre több fesztivál figyel tudatosan a fentebb említett szempontokra szerte a világon. Az Egyesült Királyságban idén augusztus 25 és 28 között megrendezésre kerülő Shambala fesztivált például 100%-ban megújuló energia táplálja. Az évről évre megrendezésre kerülő eseményen 2016 óta sem hús, sem hal nem képezi az ételkínálat részét, az ételeket pedig komposztálható tányérokon kapják kézbe a résztvevők.  Az italok beszerzésénél is előnyt élveznek a környezeti szempontok: az eseményen felszolgált sörök 70%-a 112 km-es körzetből érkezik a fesztiválra. A Shambala emellett a szelektív hulladékgyűjtés elkötelezett híve, így a résztvevők a megérkezésük után kétféle zsákot kapnak: a zöld zsák az újrahasznosítható, míg a szürke az egyéb hulladék gyűjtésére szolgál.

A hazánkban megrendezendő fesztiválok is egyre tudatosabban figyelnek oda arra, hogy az eseményhez köthető környezeti hatásokat csökkentsék. Az Everness Fesztivál például már 2018-ban is teljesen lebomló eszközöket használt a vendéglátás területén. A Sziget fesztivál külön fenntarthatósági tervet is kidolgozott a 2020-2024 közötti időszakra. A Portfólió cikke alapján ez utóbbi fesztivál környezetvédelemmel kapcsolatos elköteleződése töretlen: a fesztiválozóknak idén lehetőségük van a jegyük mellé egy fát is „vásárolni”, így járulva hozzá a CO2 kompenzációs erdő kialakításához. A vendéglátás területén is beköszöntött az újítás: a műanyagot száműzik a fesztivál területéről, az ételudvarokban kizárólag lebontható catering eszközök kapnak helyet, mi pedig büszkék vagyunk rá, hogy ettől az évtől kezdődően már a mi termékeinkkel találkozhattok a Sziget Fesztivál mellett a Volt-on és a Balaton Sound-on is.